Több olyan vitamin is van, amely segíti a szemünk egészséges működését, illetve amelyek hiányát megsínyli a látásunk. A legismertebb ezek közül az A-vitamin, a retinol, illetve annak előanyaga, a béta-karotin. Belsőségekben, vajban, margarinban, tojássárgájában, a növények közül pedig főleg az élénksárga színű gyümölcsökben, például a sárgarépában, sütőtökben, kajszibarackban, sárgadinnyében található meg a leginkább. A látás folyamataihoz nélkülözhetetlen, hiánya megmutatkozik a szem fényérzékelő receptorainak sorvadásában. A sárgarépa fogyasztásának szemvédő hatását már évszázadok óta ismerik, anélkül, hogy a hatásmechanizmusával tisztában lettek volna.
Ma már tudjuk, hogy ez az olcsó, rendkívül egészséges zöldség a béta-karotin leggazdagabb forrása, amely aztán az emberi szervezetben A-vitaminná alakul. Nagy szerepe van az immunrendszer erősítése, a szívbetegségek megelőzése mellett a látásélesség javításában is. Hasonlóan hozzájárulnak a szem egészségének megvédéséhez az antioxidáns hatású C- és E-vitaminok. A C-vitamin például az érfalak rugalmasságát segít megőrizni, így több súlyos látáskárosodás elkerülésében jó szolgálatot tesz. A friss zöldségekből juthatunk hozzá a legegyszerűbben: a zöldpaprika, a paradicsom, a káposzta, a leveles zöldségek, a burgonya jócskán tartalmaz belőle. A gyümölcsök közül például a fekete ribizli, a citrusfélék, a cseresznye, a dinnye C-vitamintartalma jelentős. Sokféle öregedést lassító, sejtvédő, érvédő, immunerősítő hatása van az E-vitaminnak is, amelyhez növényi olajokból, gabonacsírákból, olajos magvakból, tojásból és halhúsból juthatunk hozzá. Érdemes megemlíteni a B2-vitamint, a riboflavint is, amely szintén javítja a látásélességet, védi a szem nyálkahártyáját, javítja a szem alkalmazkodóképességét, enyhíti a szem fáradtságát. Tej, máj, élesztő, leveles zöldségfélék, hal, tojás tartalmazza.
Az egyik jellemző, időskori szembetegség, a makula-degeneráció elkerüléséhez hozzásegít két antioxidáns karotinoid, a lutein és a zeaxantin, amelyek közömbösítik a káros UV sugárzás hatására a szem sejtjeiben keletkező szabad gyököket. Ha ugyanis ezek koncentrációja gyengül az ún. sárgafoltban, a makulában, nem tudják a szűrő funkciójukat betölteni és a fényt érzékelő, agyi jelként továbbító receptorok sérülhetnek. Elsősorban az élénk színű zöldségek fogyasztásával juthatunk hozzá, érdemes minél több spenótot, brokkolit, káposztafélét, sütőtököt, sárgarépát, kukoricát az étrendbe illeszteni.
A kék szőlőben, a fekete ribizliben, az áfonyában is találhatók olyan hatóanyagok, amelyek különösen jót tesznek a szemnek. Ilyen a rezveratrol nevű anyag, amelyet legnagyobb mennyiségben a szőlő héjában mutatták ki (belekerül a valódi szőlőlébe és a vörösborba is). Öregedést gátló hatást tulajdonítanak neki, például védi a szem ereit az idősebb korral együtt járó károsodásoktól. A fekete áfonya ezen kívül más antioxidáns hatású anyagokat is tartalmaz, amelyekről úgy tartják, hogy a szem látóképességét javítják. A gyümölcs jó hírét a hadtörténészek is öregbítették, amikor feljegyezték, hogy a második háborúban az amerikai pilótáknak áfonyakészítményt adtak, hogy bevetéskor sötétben is élesebben lássanak.
A John Hopkins Egyetem munkatársai kutatásaik alapján az omega-3 zsírsavakban gazdag étrendet ajánlják az időskori sárgafolt-degeneráció kockázatának csökkentésére. Főként halak, köztük kiemelten a tonhal és más tengeri állatok, például kagylók fogyasztását tartják előnyösnek a szem védelmére. Más kutatások eredményei kiegészítették ezt a vizsgálatot azzal, hogy nemcsak a makula egészségének megőrzéséhez járulhatnak hozzá az omega-3 zsírsavak, hanem például a szemszárazság előfordulása is csökkenthető vele. Ilyen, kedvező élettani hatású olajakat nemcsak a halhúsban, hanem bizonyos növényekben is találhatunk, például a dió, a mandula, a mogyoró is gazdagon tartalmazza ezeket.
Vannak olyan nyomelemek, ásványi anyagok, amelyek szintén nélkülözhetetlenek a szem egészségének megőrzésében – szerencsére a kiegyensúlyozott, változatos étkezés többnyire biztosítja ezek megfelelő bevitelét. Ilyen például a cink és a szelén, amelyek az emberi szervezetben antioxidánsként járulnak hozzá a sejtfalak védelméhez a szabadgyökök káros hatásaival szemben. Cinket a hús, a máj, a tojás, a hüvelyes zöldségek tartalmaznak, a szelén forrásai pedig a tengeri halak és egyéb tengeri állatok, valamint a teljes kiőrlésű gabona.
Forrás: www.hazipatika.com