A cataracta görög szó, vízesést jelent. A szemlencse elszürkülésével járó betegség a lencsében látható homály formájáról kapta ezt a nevet. A beteg látása idővel egyre inkább olyanná válik, mintha vízfüggönyön nézne keresztül. A magyar elnevezés – szürkehályog – abból adódik, hogy a betegség előrehaladtával a pupilla területe elveszti feketés csillogását, és szürkévé válik, a hályog szó pedig a “felhős, ködös, elmosódott” látást okozó elváltozás magyar megfelelője.
Előfordulás és okok
A szürkehályog fájdalommentes, fokozatos látásromlással járó betegség. A 65-75 éves kor közötti népességnek kb. fele szenved tőle, és ez a gyakoriság a 75 éven felüliek körében további közel 20 százalékkal növekszik. A káros UV sugárzásnak köszönhetően ma már sajnos egyre fiatalabb korban is jelentkezik a szürkehályog.
Az élet korai szakaszában a szemlencse puha, rugalmas, képes alakját változtatni. Az öregedési folyamat során veszít rugalmasságából és átlátszóságából.
A betegség ugyan mutathat családi halmozódást, de az előrehaladott életkor és a túl sok UV sugárzás mindenképpen hajlamosítható tényező.
Gyakrabban és fiatalabb korban fordul elő olyan egyéneknél, akik túl sok napfénynek vannak kitéve vagy szegényes az étrendjük (különös tekintettel az ún. antioxidánsok hiányára). Kialakulásában a dohányzás is jelentős szerepet játszik.
Az időskori szürkehályog kóreredete pontosan nem tisztázott. Legtöbbször csak az öregedéssel járó, a szervezet egészét érintő általános vízvesztésre vezethető vissza. Bizonyos betegségekben azonban megnő kialakulásának kockázata. Minden olyan sugárzó energia, amely a szaruhártyán áthatolva a lencsét eléri, szürkehályogot eredményezhet. Ilyen a villám vagy áramütés, infravörös sugárzás, radioaktív sugárzás, a gyógyászatban használt röntgen, rádium és lézersugárzás. Ezért gondoskodnunk kell a szem megfelelő védelméről, UV szűrős szemüveglencsével, kontaktlencsével, UV szűrős napszemüveggel.
Bizonyos általános betegségek hajlamosítanak szürkehályog-képződésre. Gyakoriságánál fogva a cukorbetegségnek van a legnagyobb jelentősége. Egyrészt a diabeteses betegeken gyakrabban alakul ki az időskori szürkehályog, mint nem cukorbeteg kortársaikon, másrészt fiatal felnőtt korban – akár a cukorbaj első tüneteként – hópehelyszerű homályok jelenhetnek meg a szemlencsében, melyek soha nem mozognak, és amelyek hetek alatt totális hályoggá érnek, de korán bevezetett inzulinkezeléssel visszafejleszthetők. Az időskori szürkehályog lefolyásának időtartama egyénenként változó, sőt ugyanazon személy két szeme között is eltérő gyorsaságú lehet.
Tünetek és diagnózis
A látásromlás sokáig észrevétlen maradhat. Egyoldali esetben az is előfordulhat, hogy véletlenül, a másik szem eltakarásakor derül ki a már jelentős látásromlást okozó cataracta.
A szürkehályog észlelését a fényviszonyok befolyásolják. Kezdetben például nagyon zavarónak találhatja az erős napsütést vagy éjszakai autóvezetésnél a szembe jövők reflektorát. Ez a jelenség természetesen szürkehályog nélkül is gyakran előfordul. A lencsemag tömöttebbé válása, a benne felszaporodott sárgás/barnás pigment-anyag miatt zavarok lehetnek a színérzékelésben, a lencse duzzadása folytán pedig megváltozik a szemlencse fénytörése, ezért egyre erősebb vagy sok esetben gyengébb szemüvegre van szükség. A csak az egyik szem eltakarásakor jelentkező kettőslátás is szürkehályogra utal. A leggyakoribb objektív tünet a látásélesség csökkenése.
Időskori szürkehályog esetén az elszürkülés többnyire a lencsekéregben kezdődik. Eleinte a homályok a lencse széli részén jelentkeznek, és a látást alig befolyásolják, majd elérik a centrumot és többszörösen kereszteződve egyre zavaróbbá lesznek. A lencse átlátszatlanságának fokozódásával a pupilla területe egyre szürkébbé, végül gyöngyházfényűvé válik. Az a ritkább, amikor az elszürkülés a lencsemagban következik be, ilyenkor centrális elhelyezkedése miatt korán látásromlást okoz.
Kezelés
A szürkehályog a csökkentlátás legjobban kezelhető oka. A látásromlás kezdetben, bizonyos esetekben még szemüveggel korrigálható. Erős fényben napszemüveg viselésével és a közvetlen megvilágítás helyett szórt fény alkalmazásával a látás javítható. Sokszor elegendő a rendszeres ellenőrzés és időről időre új szemüveg felírása, műtétre nincs is szükség. Mikor azonban a mindennapi tevékenységek végzésében a látáscsökkenés akadályt jelent, s az új szemüveg már nem segít, a műtét a megoldás. A műtét bármely életkorban végrehajtható, gyermekek kivételével rendszerint nem igényel altatást. Az operáció folyamán a szemlencsét eltávolítják, és általában műanyagból vagy szilikonból készült lencsét ültetnek be.